: Elhunyt Pusk�s Ferenc

Pusk�s Ferenc Kispesten n�tt fel, a futballedz�k�nt is dolgoz� Purczeld Ferenc legid�sebb gyermekek�nt. A csal�d 1937-ben magyaros�totta Pusk�sra a nev�t, �gy a k�s�bbi csodacsat�r t�z �ves kor�t�l m�r Pusk�s Ferenc n�vre hallgatott. Becenev�t, az �csit is ekkoriban kapta csal�dj�t�l �s j�t�kost�rsait�l (p�ld�ul Bozsik J�zseft�l). Senki sem nevezte �t a csal�dban Ferinek, viszont a kitelep�t�sek idej�ben m�sik elterjedt neve, a Sv�b nem hangzott t�l j�l, �s a sajt� is hamar lecsapott a megsz�l�t�sra.

Illett is a n�v a j�t�kosra, aki igen fiatalon bemutatkozott az �lvonalban. 1943. december 5-�n, 16 �vesen a Nagyv�rad elleni vesztes m�rk�z�sen j�tszotta els� NB I-es meccs�t a Kispest egy�ttes�ben, s�t h�rom nappal k�s�bb m�r els� g�lj�t is megszerezte a Di�sgy�r ellen.

V�logatottbeli bemutatkoz�sra sem kellett sokat v�rni, a m�sodik vil�gh�bor� v�gezt�vel, 1945-ben lej�tszotta els� m�rk�z�s�t c�meres mezben is. Augusztus 20-�n az Ausztria elleni tal�lkoz�n, alig tizennyolc esztend�sen szerepelt a magyar v�logatottban, �s alaposan kivette a r�sz�t az 5:2-es sikerb�l: � szerezte az els� magyar g�lt.

Klubja, a Honv�d az �tvenes �vekben sikert sikerre halmozott, de Pusk�s Ferenc a sok vil�gklasszis j�t�kos (Bozsik J�zsef, Czibor Zolt�n, Grosics Gyula) k�z�l is kiemelkedett. �sszesen �t bajnoki c�met �nnepelhetett a csapattal, �s aki az 1947-48-as, az 1949-50-es, 1950 �szi �s az 1953-as bajnoki id�nyben is g�lkir�ly lett.

Ek�zben a v�logatottban is ontotta a g�lokat: szinte nem akadt olyan �sszecsap�s, amelyen ne iratkozott volna fel a g�lszerz�k k�z�. 1952-ben a csapat megnyerte a helsinki Olimpi�t, �s a torn�n Pusk�s 4 g�llal seg�tette gy�zelemhez az egy�ttest. 1953-ban a magyar csapat Anglia elleni legend�s �sszecsap�s�ra m�r �nnepelt szt�rk�nt �rkezett, �s bizony�totta is k�pess�geit, hiszen k�t g�lt is r�gott a 6:3-as meccsen. Az els� g�lja a mai napig a labdar�g�s t�rt�net�nek egyik legeml�kezetesebb tal�lata, a jobb�sszek�t� hely�n, az �t�s sark�n�l jobbal egy l�v�csel ut�n visszavette a labd�t a szerelni pr�b�l� Billy Wright mellett, majd ezt k�vet�en a ballal a r�vid fels� sarokba bomb�zott…

Ekkora m�r Magyarorsz�gon �s a vil�gon is a sport�g egyik leg�nnepeltebb szem�lyis�ge lett, �s ezen a n�pszer�s�gen m�g emelt a budapesti visszav�g�, amelyen 7:1-es sikert aratott a nemzeti tizenegy - Pusk�s ism�t k�tszer volt eredm�nyes a meccsen.

Ak�rcsak az akkori magyar v�logatott, az Aranycsapat, � is megkoron�zhatta volna teljes�tm�ny�t az 1954-es sv�jci vil�gbajnoks�gon. Igaz, a magyar egy�ttes nagyszer� j�t�kkal a d�nt�ig jutott, de a fin�l�ban a s�r�lt Pusk�ssal fel�ll� Aranycsapat 3:2-es veres�get szenvedett az NSZK ellen (term�szetesen a 10-es sz�mmal j�tsz� csat�r szerezte az els� magyar g�lt…).

Minden id�k tal�n legigazs�gtalanabb vb-d�nt�jek�nt tartj�k sz�mon a berni m�rk�z�st, hiszen a brazilokat �s Uruguay-t is kiver� g�rda a csoportm�rk�z�sek szakasz�ban 8:3-as sikert aratott a n�metek ellen�ben…

A politikai hatalom a magyar v�logatott, �s kiv�telezett helyzetben l�v� j�t�kosok ellen ford�totta a k�zhangulatot, �s a kor�bban im�dott futballist�knak szinte menek�lve kellett hazat�rni�k (vonattal…) a f�v�rosba. Persze Pusk�s Ferenc az�rt nem hagyta abba a g�lgy�rt�st, 1955-ben a v�logatottban 10 g�lt l�tt.

Az 1956-os esem�nyek alaposan felforgatt�k az Aranycsapat tagjainak �let�t. Pusk�s is bizonytalans�gban, haz�j�t�l – �s egy ideig csal�dj�t�l is – t�vol volt k�nytelen �lni �s futballozni. Ausztriai �s olaszorsz�gi kit�r�t k�vet�en 1958-ban, 31 esztend�sen mutatkozott be a Real Madridban. Az itthon nagy tekint�lynek �rvend� csat�rnak ekkor az �j k�rnyezetben hatalmas kih�v�sokkal kellett szemben�znie. A spanyol egy�ttes m�r akkor is olyan szt�rg�rda volt, amelyben egy t�mad�nak g�lokkal kellett bizony�tania minden m�rk�z�sen.

Pusk�s bizony�tott is… M�r az 1959-60-as szezonban g�lkir�ly lett - �sszesen n�gyszer volt a spanyol bajnoks�g els� sz�m� g�ll�v�je. Hat bajnoki c�met szerzett a f�v�rosi csapattal, de ami m�g enn�l is fontosabb, az �j dimenzi�ba l�p� eur�pai futball egyik els� szt�rja lett. A Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�j�t, a BEK-et 1956-ban �rta ki az UEFA, �s a spanyol csapat az els� �t �vben meg is nyerte a tr�fe�t. 1960-ban a magyar csat�r a BEK- �s BL-d�nt�k t�rt�net�nek megd�nthetetlennek l�tsz� rekordj�t f�l�ll�tva az Eintracht Frankfurt ellen n�gy g�lt var�zsolt a n�met bajnok h�l�j�ba (a Madrid v�g�l 7:3-ra nyert Glasgowban…) Ebben az id�nyben, �s k�t �vvel k�s�bb is Pusk�s lett a torna g�lkir�lya.

Igaz, a j�t�kos �j haz�j�nak nemzeti csapat�ban is bemutatkozott, �m a karrierje alkony�t �l� csat�r a n�gy m�rk�z�sen m�r nem tudott �jabb g�lt szerezni, �m Chil�ben ism�t vb-n szerepelt. Utols� t�tm�rk�z�s�t 1966-ban j�tszotta a Real Madridban. A mintegy h�szesztend�s karrier sor�n Pusk�s eg�szen kiv�teles teljes�tm�nyt produk�lt: 533 magyar �s spanyol bajnoki m�rk�z�sen 511 g�lt l�tt, s a v�logatottban ny�jtott teljes�tm�nye is kiemelked�, hiszen �sszesen 89 magyar �s spanyol m�rk�z�sen 85 g�lt szerzett. A klubh�s�g p�ldak�p�v� is v�lt, hiszen dac�ra a k�t �vtizedes p�lyafut�snak, csak a kispesti �s a madridi alakulat mez�t �lt�tte mag�ra.

Edz�k�nt is jelent�s sikerek f�z�dnek a legismertebb magyar nev�hez. El�bb h�rneve j�rta be az �sszes f�ldr�szt, majd Pusk�s Ferenc szem�lyesen is felkereste a kontinenseket. Dolgozott Chil�ben, Paraguayban, Egyiptomban, G�r�gorsz�gban, Sza�d-Ar�bi�ban, Kanad�ban, Ausztri�ban, Spanyolorsz�gban �s itthon is. Legnagyobb sikereit G�r�gorsz�gban aratta, k�tszer is bajnoki c�met �nnepelhetett, �s 1971-ben a jobb�ra amat�r�kb�l �ll� Panathinaikosszal eg�szen a BEK-d�nt�j�ig menetelt. Hazat�r�se ut�n 1993-ban r�vid id�re a magyar v�logatott ir�ny�t�s�t is �tvehette.

B�r „disszid�l�s�t” k�vet�en a politikai vezet�s �s a sajt� sokat tett a Pusk�s Ferencr�l kialakult k�p sz�trombol�s��rt, nem siker�lt a magyar futballt�rsadalmat megfosztani legnagyobb egy�nis�g�t�l, Pusk�st pedig ki�br�nd�tani szeretett haz�j�b�l. Amint lehetett, 1981-ben hazat�rt, �s a rendszerv�lt�st k�vet�en azonnal v�gleg Budapestre is k�lt�z�tt. Anekdot�k sora �r�k�ti meg Pusk�s nagyvonal�s�g�t, humor�t, m�sokhoz val� j�s�g�t, nev�t nemcsak Magyarorsz�gon, hanem a vil�g minden r�sz�n szeretettel eml�tik.

A tisztelet jelek�nt 2002-ben az MLSZ kezdem�nyez�s�re a nemzeti stadiont r�la nevezt�k el, �gy ma az egykori N�pstadiont Pusk�s Ferenc Stadionnak h�vj�k. Szint�n Pusk�s Ferencr�l kapta a nev�t a magyar bajnoks�g legtehets�gesebb j�t�kos�nak j�r� d�j. 2004-ben a Nemztet Sportol�j�v� v�lasztott�k.

K�lf�ld�n is megsz�ml�lhatatlanul sok d�jat, kit�ntet�st vehetett �t, a vil�g legjelent�sebb sport-, �s futballszervezeteit�l.

Sz�rny� betegs�ge, az Alzheimer-k�r ellen a K�tv�lgyi �ti k�rh�zban, az �llam �ltal t�mogatott k�l�n apartmanban k�zd�tt utols� napjaiig szeret� feles�ge seg�ts�g�vel, gondoskod�s�val.

Pusk�s Ferenc

Sz�letett: 1927. �prilis 1., Budapest
�llampolg�rs�ga: magyar, spanyol
Klubjai sportol�k�nt: Kispest (1942-49), Bp. Honv�d (1949-56), Real Madrid (spanyol, 1958-67)
Posztja: csat�r

M�rk�z�sei sz�ma:
a magyar v�logatottban (1945-56) 85/84,
a spanyol v�logatottban (1961-62) 4/0

Eredm�nyei sportol�k�nt:
olimpiai bajnok (1952),
vil�gbajnoki ez�st�rmes (1954),
EUR�PA-KUPA-gy�ztes (1953)
3x BEK-gy�ztes (1958-59, 1959-60, 1965-66),
2x BEK-ez�st�rmes (1961-62, 1963-64),
Vil�gkupa-gy�ztes (1960),
5x magyar bajnok (1949-50, 1950 �sz, 1952, 1954, 1955),
7x spanyol bajnok (1959-60, 1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67,
2x spanyol kupagy�ztes (1957-58, 1961-62),
4x magyar g�lkir�ly (1947-48, 1949-50, 1950 �sz, 1953),
4x spanyol g�lkir�ly (1959-60, 1960-61, 1962-63, 1963-64),
2x BEK-g�lkir�ly (1959-60, 1961-62),
vil�gv�logatott (1963),
Eur�pa-v�logatott (1965),
az Aranylabda-szavaz�son m�sodik (1960)

Eredm�nyei edz�k�nt:
BEK-d�nt�s (1970-71),
3x g�r�g bajnok (1969-70, 1971-72, 1978-79),
g�r�g bajnoki d�nt�s (1978-79),
g�r�g kupad�nt�s (1978-79)